Vérteskozma-Tatabánya-Tata-Dunaalmás

Miért ajánlom ezt a túrát?

A rövid bevezetőben már elhangzott, hogy igen változatos. A másik nagy előnye, hogy akár szakaszonként is teljesíthető, és minden szakasz más és más hangulatot és élményt ad. Ha csendes elvonulásra és a természetre vágysz, akkor a Vérteskozma-Tatabánya szakasz lesz a kedvenced. Ha szereted a városi környezetet, szép épületekkel, bevásárlóhelyekkel, akkor Tatabánya rád vár. Tata a kultikus tóval és a várral a pihenésről szól, mindenképpen érdemes egyszer megkerülni a tavat, ha erre jársz.. Ha ebédelni szeretnél, akkor itt biztosan megtalálod a számításod, mert az egyszerű büféktől az elegánsabb éttermekig minden elérhető. A Tata és Dunaalmás közötti szakasz szinte teljesen vízszintes és a forgalomtól teljesen elzárt széles kerékpárút vezet végig. Ez a rész egyértelműen nagy kedvence lehet a kisebb gyermekkel kerékpározóknak. Végezetül Dunaalmás a Duna látványával és az elhaladó hajókkal a folyók szerelmeseinek kedvez. Szóval valóban lesz itt minden amit ember csak kívánhat. Én magam addig nézelődtem, míg hazafelé már rám esteledett és a Vértesben a sötét erdőben fejeztem be a túrát 😀

Élménybeszámoló

2021 egyik legjobban sikerült túrája volt. Vérteskozmát korábban egy másik túra alkalmával fedeztem fel, és nagyon megragadott a hangulata. Gyorsan meg is néztem, hogy mennyiért lehetne itt egy nyaralót venni. Az árak láttán rájöttem, hogy más is ugyanennyire értékeli a kis falut, mert az árak csillagászatiak voltak 🙂 De kezdjük az elején!

A parkolást a vérteskozma határában lévő nagy rétnél biztonsággal ajánlhatom. Van itt egy kis tűzrakó hely is annak, aki kedveli a szabadban való reggelizést.

Az utóbbi képen látható két út közül a bal oldali visz be Vérteskozmára, majd miután megnéztük, ide térünk vissza és a jobb oldali úton haladunk tovább Tatabánya felé. Elsőnek a Fáni-völgyön keresztül fogunk haladni, ami meseszép. Nem bírtam megállni, hogy mindjárt a túra elején ne húzódja le és készítsek pár fotót.

Az völgy után balra fordulva fogunk tovább haladni. Ha egy kiadós emelkedőn találod magad, akkor jó irányba mentél! 🙂 Tehát az emelkedő (Terv Út) elvezet a csúcsig, ahol a Mátyásforrásnál meg lehet pihenni egy kicsit. Ottjártamkor a forrásból éppen csak hogy szivárgott a víz, tehát melegebb nyári időben nem alapoznék rá, hogy itt utánpótláshoz lehet jutni. Viszont van egy klasszikus kerti WC...

Innen egy kiadós gurulás vár minket Tatabányáig. Az út helyenként már elvesztette a természettel való harcot, tehát számítani kell nagyobb gödrökre, laza talajra, amin megcsúszhatunk, és túristákra is!

Tatabányára a déli oldalról érkezünk, és ha rövid szakaszokon is, de a forgalomban kell haladnunk. Így jutunk el a Liget-tóhoz, ami tényleg megér egy kis kitérőt. Eredetileg nem akartam megnézni, csak véletlenül keveredtem erre, de nagyon örültem neki utólag. A tó mellett van a népszínház és a Tulipános ház is. Visszatérve a főútra (Szent Borbála út) egészen a LIDL-ig mehetünk járdán, és innentől újra kerékpárút következik.

Tatabányán minden megtalálható, tehát ha szervizre, bevásárlásra van szükségünk, akkor itt biztosan sikerülni fog. Az összes nagyobb áruház képviselteti magát és a gyorséttermek is, ha valaki erre vágyna.

Tatabányától indul az Által-ér völgyi kerékpárút, mely egészen Dunaalmásig fog tartani. A várost elhagyva érkezünk Tatára, ahol az Öreg-tó és a vár az igazi nagy látványosság. Itt mindig nagy élet szokott lenni, úgyhogy akik szeretik a nyüzsgést, azoknak tetszeni fog. Én magam a nyugisabb helyeket kedvelem, de szerencsére ezen a túrán mindenki megtalálja a számítását! 🙂 Itt a tónál nagyon jókat ettem. Az egyszerű sültkolbász hasábburgonya párostól a kifinomult éttermekig minden megtalálható. Van kultúrált mosdó és köztéri kerékpár szerelő állomás is. (Egy oszlophpz láncolva mindenféle szerszámot találunk) Ha már itt vagyunk érdemes a várat is körbekerülni. Szóval tényleg érdemes már reggel 7-óra tájban indulni Vérteskozmáról, mert rengeteg minden vár ránk.

Tatát elhagyva sík terepen fogunk haladni. A kerékpárút kifejezetten jó minőségű, igazi országúti bringás álom. Legközelebb már csak Dunaalmásnál találkozunk lakott településsel. A kerékpárút végénél nekem egy kicsit nehéz volt megtalálni a Dunapartra vezető utat, de megérte. Végül ott mentem le a partra, ahol egy kisebb parkoló és egy büfé is van a főút mellett. A vízpart nagyon széles, többen fürödtek is.Itt pihentem egy nagyobbat. Szinte mindig viszek magammal polifoamot, mert semmi súlya nincsen, és beteszem mellé a felfújható párnát is. Ezen biztosan mosolyognak páran, de én imádom ezt a kis kényeztetést. Jól ki lehet rajta nyújtózni, és felkészülni a visszafelé vezető útra. Az idővel jócskán elszámoltam magam, úgyhogy visszafelé a Vértes lábához már elég későn érkeztem. Így történt, hogy az erdőben sötétedett rám. Szerencsére volt egy lámpám, de azért boldog voltam, amikor megláttam az autóm hátső lámpáit felcsillanni a lámpafényben.

Ez a túra szerintem egyértelműen bakancslistás. Próbáljátok ki, és írjátok meg az élményeiteket a komment részben!

Jó túrázást!

Szerző: Rózsahegyi László